Reggel nagy köd fogadott a tóparton, meg persze nagy sötét. 2.5 km-t gyaloglás várt rám, rengeteg cuccal. Amikor megláttam az első fényvisszaverő fóliát, már örültem: közel vagyok. A fóliák jól szolgálták céljukat, már 50 méterről láttam, pedig a köd miatt 10-15 m látótávolság volt. Az időzítésem jó volt, amikor mindennel elkészültem, akkor kezdett világosodni. Rengeteg madár szólt mellőlem. Egyik rászállt a sátor tetejére, és onnan énekelt. Gondoltam jó napom lesz. Sajnos nem így volt. A közelben tanyázó barna rétihéják miatt a madarak nem nagyon akarták elhagyni a bokros részt. Meg a csalogató eledelt sem volt idejük megszokni, tegnap este helyeztem ki. Egyedül egy csilpcsalpfüzike szórakoztatott.
Tíz óra környékén meguntam a madár nélküli ücsörgést, és továbbálltam.
Ezen kívül csak láttam:
- barátposzáta
- nádi sármány
- nádi tücsökmadár
- ökörszem
A készült képek közül pár:
Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)
A barna rétihéják is sokat köröztek:
ui: ahhoz képest, hogy nem akartam írni, elég hosszú lett. Pedig megpróbáltam rövid lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése