Első hó

Szombat és vasárnap is hiába vártam az ölyveket. Sokat láttam a lesből, de nem akartak elém leszállni. Megfogadtam, hogy legközelebb csak akkor ülök ki a lesbe, ha hó is lesz, mert addig esélytelen a dolog.

Elterveztem, hogy a mai napot az énekes madarakra szánom. Csakhogy tegnap elkezdett havazni és meg is maradt!

Reggel kimentem, kitettem a húst és amint kezdett világosodni, hallottam is az ölyvek hangját. Meglepetésemre két ölyv szállt le előttem. Egyik az egyik beszállóra, másik pedig egyből a húsra. Majd jött egy harmadik is, de ő - egy kis viaskodás után- el is szállt a zsákmánnyal. Sajnos itt még alig volt fény, magas ISO-n kellett fényképezni, amit az én gépem nem szeret. Ez a két kép 800-as ISOval készült, meg is látszik rajtuk:

Pár perc múlva az összes ölyv elrepült. A szomszédos magas fák tetején 6-7 ölyvet számoltam. 

Aztán megjelent egy ölyv ismét. Leült, körülnézett, majd leszállt a húshoz:

A képek dátuma szerint 38 percen keresztül evett, semmitől sem zavartatva. Majd jóllakottan felrepült a beszállóra ismét. A csőrét és a karmait tisztogatta, majd csendesen távozott. Ekkorra már megjelentek a nap első fényei is.

Fantasztikus volt megfigyelni ezeket a madarakat 4-5 méterről, úgy, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy én ott vagyok.