Hattyú

Még a les készítésének napján találkoztam egy hattyú csapattal, akik a fűben legelésztek. Volt köztük egy gyűrűs is. Száma: 17PC. Körülbelül 10-en lehettek. Sok fiatal volt a csoportban, itt is van egyikről egy portré, erősen lenyugvó nap fényében:

Vércse ismét

A héten többször is kinéztem a leshez és örömmel tapasztaltam, hogy a kitett ág alatt napról-napra több a kaki és az egérszőr. Egérszőr az ágon is rengeteg volt. Lehet sokak most sajnálják az egereket, de ez a természet rendje.

Nem volt idő beszálló ágat cserélni, ezért a mai képek nagyon hasonlítanak az előző bejegyzésben szereplőkhöz. Talán annyival másabb, hogy itt a fehéregyensúly közelebb áll a valósághoz. Az előzőeknél ez nem nagyon sikerült..

Jövő héttől üveg lesz a lesen, nagyon várom már.

A les első próbája

Tegnap elkészültünk életem első fix lesének építésével. Elsősorban ragadozó madár fotózásra fogom használni. Csak a téli szezonban lesz a helyén, mivel csak erre az időre kértem engedélyt a terület tulajdonosaitól. (Jövőre ide építkezni fognak..). Egyelőre még szabad nyíláson keresztül lehet fényképezni, egy szövet darab takarja csak el az objektív melletti részt. Hamarosan beszerzek egy üveget is, amit minden alkalommal magammal viszek.

Pár kiló hússal felszerelkezve kiültünk ma ölyvek reményében. Miattuk készítettük a lest erre a területre, helyszín kereséskor 8 db-ot számláltunk ezen a környéken. Az építés közben is fejünk felett repkedtek 4-en. Valamint egy vörös vércsét is megfigyeltünk. A beszálló ágak távolságát az ölyv méretéhez képest próbáltam meghatározni.

Reggel korán a lesben fagyoskodva csak kudarc ért bennünket. Ölyvek sehol. Vagyis voltak, de most még sok a pocok nekik, nem foglalkoztak a nyers hússal. Meg valószínűleg észre sem vették még.

De viszont egy vörös vércse szórakoztatott minket, minden pozitúrában kihasználta a beszálló ágat.

Összességében jó kis nap volt, furcsa meglepetés volt a vércse (aki döghúst nem eszik), de ha ő nincs, kudarc lett volna az első próba. Jó érzés volt, hogy üveg nélkül is a vércse nem foglalkozott velünk, remélem sűrűn látjuk majd őt a beszálló ágakon.

Köszönöm mindenkinek a segítséget, aki kicsit is hozzájárult ahhoz, hogy a les elkészüljön. Persze remélem azt is, hogy ott lesz addig, amíg szeretném és nem lopják el...

Ezzel a két integetős (vakarózós) képpel búcsúzom mára: