2012. december 31., hétfő

Óév búcsúztató füles

Régóta terveztem már a fülesbaglyok fotózását. Sokszor láttam a les környékén őket hajnalban és este is. Gondoltam, hogy meg kellene próbálni. Pechemre egyik vaku akksi szettje még szürkület előtt lemerült. Úgyhogy csak egy vaku állt rendelkezésemre. Féltem, hogy az is megadja magát, de szerencsére kibírt még pár órát. 
Előző estéken kimentem a leshez pár apró módosítást végezni, akkor a telihold nagyon jó fényt adott. Bíztam benne, hogy most is velem lesz a hold, de annyira sötét volt, hogy még a beszállót sem láttam. Néha villantanom kellett, hogy lássam mi újság a beszállón. Láss csodát, ott volt! Persze nem ott, ahová a fókusz állítottam, ezért elég sokszor el kellett sütnöm a vakut, mire valamilyen szinten éles lett a fotó. Persze ezt kint el sem tudtam dönteni az lcd alapján. Itthon a gépen válogatva szerencsére találtam pér éles képet!
Boldog új évet mindenkinek!

Erdei fülesbagoly:



2012. december 30., vasárnap

Vércse vakuval

Pár napja letakartam a les tetejét pár gyeptéglával, hogy a vércse ne oda szálljon. Bíztam benne, hogy jönni fog és nem zavarja a nagy változás. Készítettem egy lesből "irányítható egér adagolót", de sajnos jelen konstrukcióban a gyakorlatban nem működik. Próbáltam szerezni Kaposváron takarmány egeret, de sajnos már nem lehet sehol sem kapni, csak fagyasztott formában. Hétvégén BP.-en sikerült vennem. Az a baj, hogy csak 2 db szürke van köztük, a többi fehér. Az eladó azt mondta, hogy:
"Csak a színe más, az íze ugyan az". :)
Reggel kitettem egy egeret, de sajnos olyan hideg volt, hogy elég hamar feladta. Az adagolómat sem táraztam be, mert ott is megfagytak volna.  Meg ugyebár úgyse működik.
E helyett az ajtón dobtam ki néha egy-egy fehér egeret. Ezek már tovább bírták, mert a nap már fent volt. Az első a les mögé ment valahova, a második pedig megtanult repülni! A vércse a beszállómról szúrta ki, majd lecsapott és egy távolabbi tépő helyére vitte. 
Délelőtt két beszállást vártam meg, aztán siettem haza. A képek kicsit furák lettek, mert vakuztam és még nem értek teljesen a beállításaihoz, valamint a kidolgozásában sincs tapasztalatom. 




2012. december 26., szerda

Vércse a helyén

A tegnapi dologból tanulva most sikerült elérnem, hogy a vércse oda szálljon, ahová kell. A beszállóra csak egyszer repült (véres lábakkal /pocokvér), a les tetején többször is volt. Egyszer majd fél órát is eltöltött ott. Tollászkodott, tornáztatta szárnyait. Persze bosszankodtam, hogy miért pont ott csinálja? De beletörődtem, örültem, hogy egyáltalán ott van.

(Akik használják a kis képfeldolgozó programomat, azoknak üzenem, hogy van egy kis frissítés hozzá. Részletek az oldalán)






2012. december 25., kedd

Vércse ismét

Kíváncsi voltam, hogy a vércse látogatása állandó lesz, vagy csak egyszeri alkalom volt. Ezért ma reggel korán kiültem. A vércsét már napfelkelte közben megláttam, ahogy egy villanypásztor oszlopon ült. Egy kékes rétihéja közelített a leshez. A röpképe alapján ismertem meg, olyan mint egy részeg, aki a kocsmából lép ki :) Egy éve ezt a madarat is szerettem volna a beszállóra ültetni, de sajnos ez nem jött össze. Idén is láttam 1-2x már, de ám se hederített. Amikor a vércse felett repült el, akkor a vércse vetélytársat látott benne és elkergette a vadászterületéről. Kicsit bosszankodtam, de a vércse később kárpótolt.
A lenti nyílásnál volt a gépem, mert nagy kócsagok kezdtek a látóterembe gyalogolni. Már hajoltam volna le én is, amikor megláttam, hogy a vércse landol a les tetején. A gépet gyorsan visszatettem az állványra, majd a madár a beszállóra szállt. Sajnos oda, ahová nem szerettem volna. Pont oda szállt, ahol az erősítése van a beszállónak, ezért úgy kellett komponálnom, hogy a madár képzeletbeli farkát levágtam. Remélem az újabb képeken már sikeres lesz a megoldásom és jó helyre ül be. Egy darabig elüldögélt előttem, majd nekiállt tollászkodni. Sokszor kémlelte az eget is. 
Délelőtt még volt két darab lesre szállása, de sajnos csak a tetőre ült. Félelmetes volt, ahogy landolt az orrom előtt az osb lapra. Levegőt sem mertem venni. Hosszú ideig ült a fejem felett, a farktolla lelógott, néha 1-1 szárnyvége is. Ebből arra következtettem, hogy ott is tisztította tollait. Majd jött két ölyv és elrepült. 
Később a kócsagok is lőtávolon belül kerültek. Készült is róluk néhány fotó. Nem gondoltam volna, hogy az első közeli kócsag képek a ragadozós lesből készülnek majd.
Az énekes etetőn megy az élet ismét. Meglepetésemre egy csicsörkét is láttam, ami vonuló faj.








2012. december 23., vasárnap

Boldog karácsonyt!

Boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak! Köszönöm az egész éves látogatást!


2012. december 22., szombat

Vércse

Reggel az ölyves leshez érve azt tapasztaltam, hogy az énekeseknek kihelyezett napraforgó mind elfogyott. Kb. 10 kilónyit vihettem egy hete ki nekik. Ez jót és rosszat is jelenthet egyszerre. Biztos, hogy a héten sok madár volt a les előtt és egyben előfordulhat, hogy a madarak az üres etető tálcát látva tovább léptek a lesemtől. Nem tudtam, hogy lesznek-e vendégeim egyáltalán. Feltűnt az is, hogy az etető alatt megjelent jó pár egér/pocok járat és a beszállómon megjelent sok ragadozó ürülék. Ez viszont jót jelenthet.
Még nagyon sötét volt, amikor két ölyv átrepült a les felett és a mögöttem lévő fára repült. Azt kívántam magamban, hogy még várjanak kicsit a húsra repülés előtt, mert nem lehet még fotózni, olyan sötét van. Vártak is, egy teljes délelőttöt. Egész addig láttam őket, amíg haza nem indultam. Néha elrepültek, majd visszatértek.
Énekes madarakat hiába vártam. Egyszer egy veréb csapat repült az etetőre de hamar tovább álltak. Talán a ragadozóktól félhetnek? Nem tudom, de sokszor hallottam a széncinegék és a pintyfélék hangját. 
Nagy kócsagok érkeztek már korán reggel a les előtti gyepre. Sajnos távol voltak, értékelhető kép nem készült.
Viszont a les elé szállt egyik régen (kb 1 éve) fotózott ismerősöm: a vörös vércse. Szinte minden lesezés alkalmával láttam, hogy a távolban szitált, de felém nem jött. Ma viszont 3x is elém ült, meg párszor a les tetejére. Nagyon jópofa volt, ahogy a beszálló tetejéről leste a pockokat. Ezt sajnos képek nem adják vissza. Kár, hogy a gépemen nincs videó mód. Egy alkalommal az énekeseknek fenntartott beszálló szilárdabb részére ült, így sikerült róla igen közeli fotót is készíteni.  
Végül is ma a memóriakártyán olyan madárral térhettem haza, amire nem is számítottam. Nagyon ürültem neki. Tartottunk kis felújítást is a lesen. A les teteje alatti fekete fóliát levettem, mert közé költözött egy pocok család és ezért Anita nem mert beülni velem. Nem semmi fészket építettek, valamint elég rendesen raktároztak el a napraforgóból :)
Talán egy kicsi fény még jobban feldobta volna a mai napot!







2012. december 15., szombat

Decemberi eső

Szombaton volt egy kis időm a lesezésre. A kinti, ölyves lesre jutott a választás. Ónos esőt jósoltak a hétvégére, bíztam benne, hogy ez nem fog bekövetkezni. Reggel esőcseppek jelentek meg a szélvédőn, bosszankodtam magamban, hogy egész héten milyen jó idő volt. Még sötét volt, amikor a lesbe ültem. 
7 óra magasságában megérkezett az ölyvem! De sajnos még sötét volt, főleg az üvegen keresztül. 1/10-es záridővel sikerült csak képeket készíteni, azért sikerült 1-2 kép, amin nem mozdult be a madár.
Az énekesek is megjöttek közben, igaz az etetőre nem mertek rárepülni, amíg az ölyv ott volt.
Amint jóllakottan távozott, több száz madár lepte el az etetőt és az etető alatti területet. Hihetetlen, hogy milyen nagy hangja van a röptüknek ilyen közelről. Persze ehhez tömeg is kell. A múlt heti fotózáshoz képest feltűnt, hogy nagyon nyugtalanok. Sűrűn felrepültek. Először azt hittem, hogy egy karvaly szokott az etetőhöz. Ezt nem tudom biztosan, mert nem láttam. De a fotózás végeztével rájöttem, hogy mi riogatja a madarakat. Nemsokára leírom, előbb a többi gondolat. :)
Mezei verebek voltak a legtöbben, de már majdnem annyi zöldike van, mint veréb. Erdei és fenyőpintyek  is társultak hozzájuk. Ezen kívül cinegék jönnek még az etetőre, no meg két szajkó. Sok madárfaj van még, amiben bízok, hogy meglátogat. 
Az egész délelőttöt az eső jellemezte, de néha el is állt.
Amikor mennem kellett és kijöttem a lesből, akkor vettem észre, hogy egy nagy dagadt fekete macska kúszik a fűben. Elkergettem, de ez csak pillanatnyi megoldás volt... Valakinek van valami humánus ötlete, hogyan tudnám távol tartani a lestől?
Az otthoni lessel és a légpuskás barátunkkal kapcsolatban:
Nem volt időm a lesbe ülni, de többször hátramentem a kertbe, hogy látom-e a lövöldözős emberkét. Szerencséjére nem láttam, talán ebben a ramaty időben nem volt kedve a hobbijához. Köszönöm mindenkinek, aki tippet adott vele kapcsolatban! Remélem ha beszélek vele, akkor abba fogja hagyni...








2012. december 9., vasárnap

Orvlövész?

Gondoltam az ölyves les után megnézem a kerti lesemet is, hogy az mennyire szuperál. Az elfogyott szotyi mennyiség alapján sejtettem, hogy már sok madár látogat. 
Vasárnap volt egy kis időm, hogy beüljek. 
Sok cinege, tengelic, zöldike, veréb volt előttem. Egyszer felbukkant egy fenyvescinege is, aminek nagyon örültem, mivel az előző szezonban egy sem volt!
Egyszer egy meggyvágó ült pár pillanatra az ágra, majd a talajon keresett magának való falatokat.
A madarak sokszor felriadtak, de az egyik ilyen felröppenés teljesen más volt. Egy karvaly árnyékát láttam meg, amint átsiklott felettem. A szomszéd udvarban leült, majd folytatta zsákmányszerző útját. Egy széncinege sebes fejjel járt, teljesen véres volt a bal fele. Azt hittem ez a ragadozó műve lehet, de lehet, hogy nem kell az ő számlájára írni. Hogy miért?
Két udvarral mellettünk egy férfi ezt mondta a kb 8-9 éves kislánynak: "Majd mi is teszünk ki csalit és könnyebb lesz!" Ezt akkor még nem tudtam mire vélni. Pár perc múlva légpuska hangot hallottam. Minden lövésnél a madarak úgy repültek fel előlem, mintha a karvaly csapott volna le. De nem, ők már ismerték ezt a  hangot. Egy férfi indult az udvar hátsó részébe, távcsöves légpuskával a kezében. Biztos voltam benne, hogy a madarakat lövi! A fák lombjára célzott állandóan. A kislány is vele volt sajnos. Sajnálom, hogy ilyenre tanítja, ahelyett, hogy elvinné kirándulni, vagy bármi A lesből próbáltam figyelni, de kikerültek a látóteremből ezért kijöttem a lesből és figyeltem. Ezt észrevették, mert visszamentek a udvar elejébe, ahol már nem láttam őket. Pedig meg akartam róla győződni, hogy mire lőnek, mielőtt lépek. 
Nem ezért fektetek energiát az itatásba/etetésbe/odú kihelyezésbe, hogy más lövöldözzön rájuk két udvarral arrébb. Félek, hogy a nyáron a szürke légykapó család eltűnéséhez is köze lehet. Ők a középső udvarban fészkeltek. Az itatómon nyáron volt kétszer is egy-egy döglött kék cinege, azok sem hinném, hogy hirtelen ott döglöttek volna meg ivás közben. Üvegnek repülés veszélye kizárt, mivel nincs üveg a lesben, ha nem vagyok ott... Még jelentkezem a témával.



A nagy vadász - távcsöves légpuskával:


2012. december 8., szombat

Havazik...

... na de a lesben is? 
Igen, ha a les széliránnyal szemben áll, és az üveg körül hézagok vannak. 
Az ölyves lest céloztam meg szombaton, kíváncsi voltam, hogy ez az ítélet idő milyen madarakat hoz majd elém. Előtte a héten többször vittem ki a ragadozóknak és az énekeseknek is egyaránt táplálékot. Az ölyveknek szánt élelmet a les tetejére tettem, nehogy a rókák hordják el. Ez el is tűnt minden másnap.
Az ölyvek voltak, akikre a legjobban számítottam, de szomorúan tapasztaltam, hogy egy ölyv sem jött a közelembe! Helyette énekesek szórakoztattak. Az etetőn folyamatosan annyi madár volt, hogy plusz egyet már nem lehetett volna közéjük nyomni. A legtöbb mezei veréb volt (40-50es csapat), zöldike, széncinege, kék cinege, erdei pinty, valamint szajkók.
A havazásra visszatérve: amikor reggel beültem, még teljesen száraz, hómentes volt a les. Betettem az üvegeket, majd olyan érzésem volt, mintha be sem tettem volna őket a helyükre, mert úgy esett a lesben a hó, mint kint. Pár perc alatt a les alján 2-3 cm hó állt. A szél befújta az apró, 1-2 mm-es réseken. A nagy lyukakat hungarocellel eltömtem, de mindent nem tudtam. Az üveg alatti párkányon délre kb 15 magas hóréteg feküdt. Meg kell mondanom, hogy nem volt melegem :)





2012. november 19., hétfő

Felfedezték

Hétvégén minimális időm jutott fotózásra. Vasárnap reggel 9-ig ültem az ölyves lesben. Ölyvekkel nem találkoztam ez idő alatt, de örömmel tapasztaltam, hogy az énekesek felfedezték az etetőt. Most már folyamatosan hallani a hangjukat a les környékén. Ez idő alatt cinege félék jöttek, de hallottam pintyfélék hangját is. Az etetőre nem láttam rá, mert alacsonyan van a nyíláshoz képest. A beszállóra meg csak a cinegék szálltak. Egy szajkó is sűrűn előttem pózolt. 
Egy alkalommal rigók lepték el a les előtti területet. Nagy csapat volt, vegyes fajokból.
Amikor kipakoltam a lesből, akkor hallottam meg az ölyvek hangját, akik valószínűleg jól laktak távozásom után :) 






2012. november 11., vasárnap

Látlak...

Tegnap reggel első bosszúságot a nagy pára okozta. Azt hittem, hogy amire az ölyvek megjönnek, addigra a nap leviszi. De az első ölyv igen korán érkezett. Volt nálam egy fekete rongy, azzal törölgettem óvatosan az üveget. Az ölyv nem vette észre, amikor felém nézett megálltam. Törölgetés után viszont hamar elrepült. Nem értettem miért. Kis idő múlva megint megjelent, de ismét hamar elszállt. A pulóverem ujj részén volt egy fehér csík, ennek a mozgását láthatta, valamint a fejemet is biztosan látta. Erről akkor bizonyosodtam meg, mikor haza indultam, és benéztem kívülről. Egyszer párban érkeztek ugyan azok az ölyvek, amik az előző bejegyzésben voltak.





Az énekes madaras etetőt viszont még nem nagyon fedezték fel. Egyszer egy mezei veréb csapat lepte el a les tetejét. Az ajtó tetején van egy fél cm-es illesztési hiba. Ezen sorba ültek 5-6-an, majd benéztek a lyukon. Vicces látvány volt egymás mellett ez a sor: két láb, egy fej és így tovább.
Azért egy-két veréb a kesze-kusza beszállómra is ráült:





2012. november 5., hétfő

Mostanában

A hosszú hétvégén először az itatón próbálkoztam. Leginkább azért, mert a korábban kitett dekoráción pár gomba nőtt ki és szerettem volna ezt madarakkal együtt lefotózni. Sok időt nem töltöttem kint, mert elvette a kedvemet, hogy a reflexeim nem voltak toppon és olyan nagy forgalom sem volt. Mindig lecsúsztam arról a képről, ami fejben megszületett. Azért feltöltök egy próbálkozás, bár a gomba és a cinege között nagy volt a távolság, ezért életlen a gomba... A hétvégén beüzemeltem itt az etetőt is, a forgalom szépen növekszik!


Pénteken az ölyves leshez is vittem ki eleséget az énekeseknek. Gondoltam Jól fog jönni egy-egy ölyvre várakozós unalmas órában, meg persze a lakott területen kívül élő madarakra is több esélyem lesz. Szombaton kinéztem egy ellenőrzésre, de nem láttam nyomát, hogy felfedezték volna a madarak.
Vasárnapra volt tervezve a lesezés. Még időben kiültünk, de 8 óráig nem történt semmi, madarat sem láttunk. 
Egyszer egy léprigó ült a beszállóra. sokat nézelődött, majd a fűben folytatta útját. Összesen 4db rigó volt ott. 




Anita félt a lesbe költöző egértől, ami a fejünk fölött a fekete fólia és az osb lap között futkosott, meg hát az ölyvek sem jöttek, ezért hazament. Mondtam neki, hogy biztos mérges lesz, ha úgy térek haza, hogy voltak ölyvek a les előtt. 
Először a kedvenc madarai, az őszapók leptek meg. Cserregő hangjukat már messziről felismertem. 4 db jött, egész délelőtt a les körül repkedtek.






Nemsokára egy ölyv is megjelent. Sok extra nincs a képekben, szinte ugyan olyanok, mint a legutóbbi fotózáskor...








Miután végzett, a beszállóra repült, de én még a lenti nyílásnál voltam, de ezért készítettem róla egy nem túl jó képet. Ha fentről készült volna a kép, szép zöld háttér lett volna:


A területen sok gyepet felszántottak ősszel, szomorúan tapasztaltam, hogy az ölyvek is sokkal kevesebben vannak, mint előtte...
Megjegyzésként leírom, hogy a lesem a hétvégén meggyilkolt kisfiú megtalálási helyétől kb 800 méterre lehet...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...