Vércse, ölyv, szajkó...

...volt a mai felhozatal. Sok mindent nem is írok, nem volt semmi extra a mai délelőttben. 

Arra rá kellett jönnöm, hogy nem ártott volna egy kis gazolás az alsó ablakból készült képekhez, mert amikor az ölyv bejött, alig akarta az autófókusz megtalálni, annyi elszáradt cickafark volt előtte:)

Vércse -> ölyv

Ma reggel érdekes tapasztalatokat szereztem. A nagy hideg és a hó a vércsét rákényszerítette arra, hogy az ölyveknek kitett táplálékból egyen. Azonban minden alkalommal, amikor rárepült megjelentek az ölyvek. Sokat nem tudott belőle enni, de egy kevés azért jutott neki.
Az eleső alkalommal, amikor a földön fotóztam a vércsét, hirtelen elrepült, nem tudtam mi történt. Felnéztem és az ölyv a beszállón ült. Nagyon örültem, mert ennél a lesnél még egyszer sem láttam az ölyveket a beszállóra ülni, egyből a kaja mellé szoktak landolni. Az állvány félre volt téve, nem volt időm a gépet rátenni, ezért kézből készültek a képek, ha jól emlékszem 1/80-as záridővel. Kicsit izgultam, hogy meg bírom-e tartani bemozdulás nélkül. :)
Az ölyvek nem akcióztak, békésen ettek egymás mellett. Azért a később érkező félénken közelítette meg az elsőt.

Decemberi eső

Szombaton volt egy kis időm a lesezésre. A kinti, ölyves lesre jutott a választás. Ónos esőt jósoltak a hétvégére, bíztam benne, hogy ez nem fog bekövetkezni. Reggel esőcseppek jelentek meg a szélvédőn, bosszankodtam magamban, hogy egész héten milyen jó idő volt. Még sötét volt, amikor a lesbe ültem. 

7 óra magasságában megérkezett az ölyvem! De sajnos még sötét volt, főleg az üvegen keresztül. 1/10-es záridővel sikerült csak képeket készíteni, azért sikerült 1-2 kép, amin nem mozdult be a madár.

Az énekesek is megjöttek közben, igaz az etetőre nem mertek rárepülni, amíg az ölyv ott volt.

Amint jóllakottan távozott, több száz madár lepte el az etetőt és az etető alatti területet. Hihetetlen, hogy milyen nagy hangja van a röptüknek ilyen közelről. Persze ehhez tömeg is kell. A múlt heti fotózáshoz képest feltűnt, hogy nagyon nyugtalanok. Sűrűn felrepültek. Először azt hittem, hogy egy karvaly szokott az etetőhöz. Ezt nem tudom biztosan, mert nem láttam. De a fotózás végeztével rájöttem, hogy mi riogatja a madarakat. Nemsokára leírom, előbb a többi gondolat. :)

Mezei verebek voltak a legtöbben, de már majdnem annyi zöldike van, mint veréb. Erdei és fenyőpintyek  is társultak hozzájuk. Ezen kívül cinegék jönnek még az etetőre, no meg két szajkó. Sok madárfaj van még, amiben bízok, hogy meglátogat. 

Az egész délelőttöt az eső jellemezte, de néha el is állt.

Amikor mennem kellett és kijöttem a lesből, akkor vettem észre, hogy egy nagy dagadt fekete macska kúszik a fűben. Elkergettem, de ez csak pillanatnyi megoldás volt... Valakinek van valami humánus ötlete, hogyan tudnám távol tartani a lestől?

Az otthoni lessel és a légpuskás barátunkkal kapcsolatban:

Nem volt időm a lesbe ülni, de többször hátramentem a kertbe, hogy látom-e a lövöldözős emberkét. Szerencséjére nem láttam, talán ebben a ramaty időben nem volt kedve a hobbijához. Köszönöm mindenkinek, aki tippet adott vele kapcsolatban! Remélem ha beszélek vele, akkor abba fogja hagyni...

Látlak...

Tegnap reggel első bosszúságot a nagy pára okozta. Azt hittem, hogy amire az ölyvek megjönnek, addigra a nap leviszi. De az első ölyv igen korán érkezett. Volt nálam egy fekete rongy, azzal törölgettem óvatosan az üveget. Az ölyv nem vette észre, amikor felém nézett megálltam. Törölgetés után viszont hamar elrepült. Nem értettem miért. Kis idő múlva megint megjelent, de ismét hamar elszállt. A pulóverem ujj részén volt egy fehér csík, ennek a mozgását láthatta, valamint a fejemet is biztosan látta. Erről akkor bizonyosodtam meg, mikor haza indultam, és benéztem kívülről. Egyszer párban érkeztek ugyan azok az ölyvek, amik az előző bejegyzésben voltak.

Az énekes madaras etetőt viszont még nem nagyon fedezték fel. Egyszer egy mezei veréb csapat lepte el a les tetejét. Az ajtó tetején van egy fél cm-es illesztési hiba. Ezen sorba ültek 5-6-an, majd benéztek a lyukon. Vicces látvány volt egymás mellett ez a sor: két láb, egy fej és így tovább.

Azért egy-két veréb a kesze-kusza beszállómra is ráült:

Ölyvek

A mostani bejegyzés kicsit sok képet fog tartalmazni, ezért előre is elnézést kérek. Azt hittem kép nélkül maradok, mert a szokott időben (kb 7:10) nem jött még egy ölyv se. Csak a szomszédos nagy fák tetején ült egy, de legalább annak örültem, hogy az üveg nem párásodik. Az ajtót résnyire nyitva hagytam, így lett egy kis huzat. Az alsó üveg viszont teljesen lefagyott, használhatatlan lett. Kis idő múlva elindult felém a fán üldögélő madár. Először a beszállóra ült, de elég hamar rávetette magát a húsra. Hamar rájöttem, hogy miért. Mert ott termett még hirtelen másik 3 ölyv is! Volt pár kis akció, de még fentről fotóztam, nem mertem az objektívet alul kidugni. Aztán amikor lenyugodtak, elfoglaltam a helyem. Még most sem lett kényelmesebb..  10 óra körül elmentem haza, mert már semmi sem volt. Délután visszamentünk, már nem volt egy hús sem, sok madárnyom volt a hóban, valamint egy róka is járhatott arra.

Végül egy kis akció kép. Nem sikerült valami fényesen, mert ez még fentről lett fotózva, az élesség sem igazi, meg hát sok fény sem volt még akkor. De jó kis port csaptak:)