Tavasz óta nem voltam tó parti fotózáson, már nagyon hiányzott ez a hangulat. Egy ideje már hétvégente elkezdtem átépíteni a mobil lest. Sikerült az összeállítási idejét 5 óráról 1-1.5 órára redukálni :).
Pár hete Sanyi bá szólt, hogy Dombóváron az egyik halastónál sok réce és cankó faj van most. Elmentem akkor egy kis terepszemlére, már előre megálmodtam, hogy hol lesz a les. A nyári vízhiány meglátszik itt is, a tóban nagyon kevés a víz. Persze azóta esett, változott a vízállás kicsit, sokkal mocsarasabb a kiszáradt part. A sekély víz kedvez a vonuló madaraknak, akik rövidebb-hosszabb időre megállnak az ilyen helyeken feltöltődni.
Tegnap délután eljött az indulás ideje. Eredetileg 2 éjjelt töltöttünk volna kint a terv szerint, de másképp alakult. Amikor a töltésre értünk, 4 db rétisas szállt el a fejünk felett. Jó nagy ricsajt csaptak.
Első nagy ellenfél a nádas volt. kb 10 métert kellett benne megtenni, de ötletesen megoldottam. A les helye gyakorlatilag véletlenszerűen lett kiválasztva, mert a kiszáradt parton (150-200 m kb.) bárhol megjelenhetnek a parti madarak. A lesépítés tényleg gyorsabban ment, nagyon egyszerű volt összeállítani kettőnknek. Aznap nem fotóztunk, mert későn értünk már ki, a madarak nem jöttek vissza időben.
Reggel -amikor felkeltem- az összes üveg párás volt. Próbáltam javítani a szellőzésen, de végül is az egyik üveget kivettem, mert amúgy is gyengíti a fény erősségét, abból meg reggel nem sok van. Szóval reggel álcaháló került az ablak helyére. Madarak nem akartak jönni, balra és jobbra is nagyobb madártömeg volt látható. Egyszer csak mozgást vettem észre. Cankók sziluettje jelent meg, de nem is akármennyié! 50 feletti létszám lehetett és egyenesen felénk tartottak. Persze a leshez normális közelségbe nem jöttek, megtartottak egy biztonsági sávot :)
Egy autó elment a töltésen, persze minden madár elszállt. Gondoltam megérdemlünk egy egészségügyi szünetet és úgy gondoltam, hogy órákat kell várnunk, hogy visszatérjenek a madarak, de ez nem így történt! Amint visszaültünk a lesbe a madarak is lassan megjelentek, de most nagyobb számban, mint előtte. Volt nem sokkal mellettünk egy kb. 20 egyedből álló bíbic csapat is. Szerencsére az egyik elég közel merészkedett. Délután átgondoltam a másnapi elintézni valókat és úgy döntöttem, hogy haza megyünk, így is tartalmas, madarakban gazdag nap volt. Amikor a töltésről gurultunk ki, az autó órája ugyan annyit mutatott pár perc elteltével, mint egy nappal ezelőtt, az érkezéskor. Tehát 24 óra...
Füstös cankó:
Bíbic:
A alábbi képeken lévő récefajnál elfogadok egy kis segítséget. Először kanalasra gondoltam, de csörgőre változtattam tippemet:
Pajzsos cankó:
Összegezve szuper nap volt. Rájöttem, hogy nem kell kilómétereket utazni egy ilyen kint alvós mocsaras fotózásért.
A nap során rájöttem, hogy mennyivel jobb lenne, ha lenne egy 300, vagy egy 400mm-es objektívem, bár lehet az is elég lett volna, ha kicsit bátrabban közelebb viszem a lest a vízhez :)
