Tavasz

Véget ért az etetős időszak, most már tényleg megjött a tavasz. 

A hosszú hétvégén három élőhelyet látogattam meg. Az első a Deseda tó körül volt. Első madaraink őszapók voltak. Csapat helyett már párokat alkottak, akárcsak a tőkés récék. A fák koronáját kémlelve felfedeztünk egy mókust. Trükkös volt, megpróbált mindig a törzs ellentétes felére fordulni, mint ahonnan szemléltük. Aztán egyszer csak megunta, és felfutott a fa tetejére, és ágról-ágra ugrálva szép lassan otthagyott minket. Őszapó megfigyelés közben egyszer csak a víz felett elsuhant egy kék madár: jégmadár! Körülnéztem, és egy teljesen jégmadár költésre alkalmas területen voltam. 1-1.5 méter magas lösz partfal, víz fölé bedőlt fák, ágak. Kicsit vártam, és megláttam még egy példányt. 

Elhatároztam, hogy a tavasszal visszalátogatok ide miattuk. Persze ahhoz, hogy jó fotót lehessen róluk készíteni, eléggé fel kell készülni, ki kell alakítani helyet hozzá, amit meg kell szokniuk. Ezt követően egy nagy fakopáncs hím dolgozott egy odú mellett, nem zavartatta magát, hogy fényképezem. 

Másnap egy iskola parkjában voltam, ahol már régóta hallom a zöld küllő kiáltását. Miattuk mentem el. Meg is találtam a párt, de olyan közel nem tudtam hozzájuk menni, hogy normális képet tudjak készíteni. Majd legközelebb.. Megfigyelhettem egy nagy fakopáncs pár nászát, párválasztási rituáléját. Itt nagyon sok madarat láttam, köztük csuszkák, meggyvágók, és egy fakusz.

Ma pedig lakhelyem közelében néztem szét. Őszapókat, ökörszemet, házi rozsdafarkút láttam. Valamint felfedeztem egy helyet, ahol remélem idén megtelepednek a gyurgyalagok, parti fecskék.